Írásommal Akash Bashir 19 éves hős emléke előtt szeretnék tisztelegni, aki március 15-én, virágvasárnap vesztette életét a pakisztáni nagyvárosban, Lahorban. A főként keresztények által lakott Yuhannabad negyedben a vasárnapi szentmise idején két keresztény templomban is robbantottak öngyilkos merénylők. Akash önkéntes biztonsági őrként teljesített szolgálatot a katolikus templomban. Saját élete feláldozásával tartotta vissza a tálib merénylőt attól, hogy bejusson a túlzsúfolt templomba.
A XXI. századi ember számára nem ismeretlen fogalom a terrorizmus. Az érintett országok száma egyre növekszik. Az agresszió, amelyet a gazdasági érdek, a nagyhatalmi erőfitogtatás, a vallási fanatizmus generál, jelen van az egész világon és megannyi ártatlan ember életét követeli.
Napjainkban a terror által leginkább érintett terület a Közel-Kelet és Afrika. A világ 23. legnagyobb városa, a „Pakisztán szívének” nevezett Lahor, a Közel-Kelet és India találkozási pontja. Ebben a városban élt és teljesített szolgálatot Akash Bashir. A keresztény fiatalember, több társával együtt, önkéntesen vállalkozott arra, hogy az iszlám terroristáktól védje a templomban összegyűlt híveket. Akash, amikor épp szolgálatot teljesített a Szent János Katolikus Templomnál, felfigyelt egy férfire, aki erőszakosan próbált bejutni az épületbe. Észrevette a testére szerelt robbanószerkezetet és megpróbálta megakadályozni, hogy bemenjen a templomba. Átölelte az öngyilkos merénylőt, aki végül felrobbantotta a testére szerelt bombákat. Akash életét áldozta azért, hogy másokat megmentsen a haláltól.
„Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért…” /Jn 15,13/
Hősies tettéről olvasva bennem is felmerült a kérdés; Mit tehetek én a terrorizmus súlytotta területeken élő keresztényekért? Nem tudok eljutni Afrikába vagy épp Lahorba, de még a Krímbe is nehézkes lenne. Nem is várná el tőlem senki. Azt viszont megtehetem, hogy rendszeresen imádkozom azokért az emberekért, akik szenvednek a terrorizmustól és azokért, akik életük kockáztatásával próbálják megmenteni mások életét, ahogyan azt Bashir is tette.
Mi kell a háborúhoz? A gimnáziumi történelem tanárom csak három szót mondott: „pénz, pénz, pénz". A gazdasági érdek és a vallási intolerancia viszont egyetlen egészségesen gondolkodó ember számára sem indokolhatja a vérontást. Ahhoz, hogy egy háború lezáruljon, békére van szükség, a békéhez pedig szeretetre. S ez a szeretet, amire szükségünk van, megnyilvánul imáinkban, s azokban az áldozatokban, amelyek felülkerekednek az agresszión.
