Az elmúlt napokban Ákostól hangos a média. Talán úgy, mind eddig soha máskor. Rengeteg támadás, sok értetlenkedés, felháborodások tömkelege a világhálón.
.jpg)
Úgy érzem, teljesen elszabadultak az indulatok a témát illetően, nehéz rendet tenni a fejünkben, hogy miről is van itt szó. A vitába közben beszállt a Telekom és a kormány is (talán nem kellett volna). Viszont én inkább a vitát kiváltó gondolatokra szeretnék reflektálni most. Mert úgy érzem, hogy ebből épülünk, ez a fontos.
A történet alapja egy interjú, amely néhány napja került fel a világhálóra. Érdemes megnézni a videó ide vonatkozó részét, hogy teljesebb képet kapjunk (09:10 - 13:29). A riporter a női emancipációról kérdezi Ákost, pontosabban egy, a 90-es években készült interjúban mondott véleményére kérdez rá a téma kapcsán. Ákos pedig kitart akkori álláspontja mellett és kifejti a véleményét.
Elmondja, hogy a Teremtő egyformán értékesnek teremtett férfit és nőt. Ebben a tekintetben tehát egyenlőség mutatkozik a két nem iránt. De érdemes más szempontból is megvizsgálni a férfi és a női identitást.
Itt azonban úgy érzem, fontos egy kitérőt is tenni. Először azon kell gondolkoznunk, hogy értéket jelent-e számunkra a család, a gyermeknevelés, a férfi és a nő között lévő harmonikus viszony felé való törekvés? Az egyre erősödő gender ideológia korában fontos tisztázni ezeket a dolgokat is magunkban.
Amennyiben fontos a gyermeknevelés és a család, akkor gondolkozhatunk érdemben azon, hogy mi a férfi és a női princípium. A család vagy a karrier élvez prioritást az életünkben? Vannak-e egyáltalán olyan helyzetek, ahol adott esetben dönteni kell a kettő között, mert az egyik csorbulni fog? Ebből kifolyólag felmerül az a kérdés is, hogy a vezető pozícióban lévő nők vajon tudnak-e elég időt tölteni a családjukkal?
Ákos véleményformálása – az én olvasatomban – következetes és a keresztény értékrendszerre épül. Persze ezen lehet vitatkozni és nem egyetérteni (mint ahogy azt a sok-sok kommentelő meg is teszi). Az ő véleménye teljesen kiforrott, nem évente változó és nem a jelenkor tendenciáinak megfelelő.
A nagy felháborodás időzítése viszont meglehetősen érdekes. Hiszen néhány napja a Tények c. műsorban szintén erőteljes interjút hallhattunk az énekestől. Itt többek között arról is beszélt, hogy a jelenlegi világ egyik legnagyobb problémája, hogy a Teremtő Istent kiveszi az egyenletből. A keresztény, konzervatív eszmék kínossá válnak a társadalmunk számára (talán ilyen olvasatban még érthetőbb az Ákos elleni támadás hevessége). A Teremtőhöz való visszatérés kiutat jelenthet a problémáinkból. De persze ez is választás kérdése. A saját döntésünk.
Részemről a legszomorúbb tanulsága az egésznek, hogy ahelyett, hogy párbeszéd formájában tudnánk beszélgetni értékeinkről és érveinkről, sokszor inkább egymásnak ugrunk és letámadjuk egymást kommentjeinkkel, csak azért, mert a másik fél nem úgy látja a világot, ahogy én.
Ákos e heti dupla teltházas Aréna koncertje pedig magáért beszél. A jegypénztárban egy jegyet sem váltottak vissza. Ákos pedig így reagált a történtekre: „Ne féljünk egymáshoz tartozni! Tartozzunk egymáshoz! Azt szeretnénk, ha hozzánk tartoznátok, ha mi is hozzátok tartoznánk… Egymás nélkül nem fog menni!”
