Isten születésnapja, avagy Krisztus miért december 25-én született és miért számít mindez (God’s Birthday Why Christ Was Born on December 25 and Why It Matters) című könyvében Taylor R. Marshall amerikai teológus arról ír, miért nem igaz az, hogy a karácsonyt szándékosan egy pogány római ünnep helyettesítése miatt helyezték december 25-re, illetve igazolja Jézus miért születhetett valóban december 25-én.
Karácsonykor elkerülhetetlenül találkozhatunk olyan TV-ben és magazinokban nyilatkozó ’szakértőkkel’, akik azt állítják nem lehetséges, hogy a názáreti Jézus decemberben 25-én született, hanem inkább a tavaszi hónapokban, amikor a pásztorok a legelőkön voltak. Ez az érvelés egységesen elfogadott lett világszerte. Ezek a szakértők általában azt állítják, hogy a karácsony december 25-i időpontja néhány hóbortos középkori szerzetes (Denys vagy Dionysius) hibás számításának eredménye és Jézus valójában már 7 évvel "Kr.e." megszületett.
Taylor könyvében felveti a következő kérdéseket:
Vajon a Boldogságos Szűz Máriát és az apostolokat nem érdekelte volna, hogy pontosan mikor volt Jézusnak, Isten fiának a pontos születésnapja?
Ha a korai keresztények tényleg hittek Krisztus istenségében , akkor miért ne rögzítették volna és miért ne emlékeztek volna meg a születésnapjáról?
„De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük.” (Galaták 4: 4-6)
Amikor elérkezett az idők teljesesség a pogány világ is várta egy megváltó, egy király születését. Dániel próféta Jahvétól kapott látomásaiban megjövendölte és leírta négy nagyhatalom uralomra jutását a világ felett: ezek a Babiloni, Méd-Perzsiai, Görög és a Római Birodalom voltak. Dániel látomást látolt a Messiás eljövetelének időpontjáról, mely szerint a megváltó a Római Birodalom uralkodása alatt fog megszületni. Augusztus császár idejében boldog békeidők uralkodtak Rómában (Pax Romana) és a birodalom is ekkor érte el legnagyobb kiterjedését. Ekkor minden adott volt, hogy Isten fia a Földre szálljon, megszülethessen és leghatékonyabban terjeszthesse az evangéliumot.
Vergilius is megírta 4. eklógájában egy szűztől születő uralkodó megjelenését:
„ Íme betelt az idő, amelyet Cúmae dala jósolt:
Újraszületve az évszázak roppant sora tárul.
Eljön a Szűz ismét, már jön Sáturnus uralma,
Már a magasságból küld új ivadékot a mennybolt.
Óvd csak e most születő csecsemőt, Lúcína, ki majdan
Véget vetve a vaskornak, hoz a földre aranykort”
A középkori hagyomány szerint Augustus császár a Tiburtina Szibilla jósnőtől megtudta, hogy egy héber gyermek elhallgattatja majd a római istenek összes szavát. A középkori hagyomány azt is feljegyezte, hogy Augustus császárnak egy gyermek Krisztust karjaiban tartó asszony (Szűz Mária) jelent meg Rómában a Capitolium dombján. Augustus felismerte, hogy a látomásban látott gyermek nem más, mint a héber gyermek Jézus. Mária és Jézus megjelenésre válaszul a császár a gyermek Jézus tiszteletére oltárt építtetett a Capitóliumon, aminek az Ara Primogeniti Dei nevet adta, ami azt jelenti ’Az elsőszülött oltára’ (ez a templom még a mai napig is ott áll a római Capitóliumon ).
Krisztus születési időpontjának kiszámítása Szent Dionysius Exiguus (475– 544) középkori szerzetes, keresztény író számításain alapszik (Krisztus előtt, B.C. és Krisztus után: Anno Domini, A.D.).
Dionysius a legmegbízhatóbb római feljegyzésekkel és egyházi dokumentumokkal dolgozott, hogy megállapítsa Krisztus pontos születési dátumát. Egy új számítással osztotta ketté az időt Krisztus előttire és Krisztus utánira. A Dionysius nem vette számításba a nulladik évet. Tehát Kre. e. 1. év december 31-ét Kr. u január 1-re helyzete át. Dionysius szerint Gabriel arkangyal Krisztus születését közlő látogatása Máriánál (Angyali üdvözlet) Kr.e. 1. március 25-re esett, és ehhez képes 9 hónapra született meg a gyermek Jézus.
A szerzetes felismerte, hogy Jézus születésnapja 1. év december 25-én lehettet. Jézus körülmetélése, születése után nyolc nappal, (Kr. u.) január 1-re esett. A keresztrefeszítés eseménye pedig a 33. életévében történt. Krisztus születési időpontjával kapcsolatban felmerült kétségek 1600-as évekre nyúlnak vissza. A tudósok Dionysiusal szembe Josephus zsidó történész által adott időszámítás preferálják. Josephus Nagy Heródes király halálának időpontját nevezi meg az időszámítás kezdetének, amit Dionysius Kr. e. 4-re tett.
Mivel Heródes megpróbálta megölni a csecsemő Jézust, ezért Jézusnak feltétlenül Heródes halála előtt kellett megszületnie. Ha viszont Heródes Kr. e. 4-ben halt meg, akkor logikusan Jézusnak Kr. e. 4 előtt meg kell születnie. A 17. század óta tehát az emberek azt állítják, hogy Dionysius rosszul állapította meg Jézus születését, és Ő négy évvel Kr. e. (időszámításunk előtt) született.
Ebből az következik, hogy vagy Dionysius-nak vagy Josephus-nak van igaza. Mindkettőnek egyszerre nem lehet igaza. Bár a katolikus egyház már második századtól kezdve, azt állította, hogy Jézus december 25-én született, de manapság általánosan elfogadott, hogy Jézus mégsem december 25-én született.
1. állítás: december 25-ös dátum választása azért történt, hogy az egyház a pogány római Saturnália ünnepet a karácsonnyal helyettesítse. Mivel Saturnalia népszerű téli pogány ünnep volt, ezért a katolikus egyház a karácsony ünnepével akarta helyettesíteni ezt az ünnepet.
Taylor 1. állításhoz fűzött válasz: Saturnalia a téli napfordulóról emlékezett meg. A téli napforduló azonban december 22-re esik. Igaz, hogy a római Saturnalia ünnepségek már december 17-én elkezdődtek és december 23-ig tartottak, de mégis ezek a dátumok nem egyeznek meg Jézus pontos születési dátumával.
2. állítás: december 25-ét a ’Natalis Solis Invicti’ (ami azt jelenti, hogy "A legyőzhetetlen nap születésnapja") római pogány ünnep helyettesítése céljából választotta az egyház.
Taylor 2. állításhoz fűzött válasz: Először vegyük szemügyre a Legyőzhetetlen nap születésnapjának a kultuszát. Rómában előszőr Aurelianus császár vezette be a Sol Invictus (Legyőzhetetlen nap) kultuszát Kr. u. 274-ben. Aurelianus politikai indíttatásban vezette be az ünnepet mivel a saját neve a latin ’aurora’ elnevezéséből származott, ami hajnalt, napfelkeltét jelent. Aurelianus császár Pontifexnek azaz a Nap (Solis) főpapjának is nevezte magát. Így Aurelianus egy általános napkultuszt vezetett be Rómában, amit a saját nevével azonosított a Kr. u. III. század végén. A legfontosabb, hogy december 25-i Legyőzhetetlen nap (Natalis Sol Invictus) ünneplésére Kr. u. 354 előttinél nincs korábbi történelmi bizonyíték.
Jézus tehát valóban december 25-én születhetett.
A szerzőről: Taylor R. Marshall texasi Colleyville-ben él feleségével, 8 gyermek édesapja. Az anglikán episzkopális egyházban szolgált, majd 2006-ban lépett be a katolikus egyházba. 2011-ben filozófiából szerzett doktori fokozatot. Doktori disszertációja címe: "Aquinói Szent Tamás a természet törvényéről és az emberiség kettős üdvösségéről".
Forrás: Taylor R. Marshall (2013) God’s Birthday Why Christ Was Born on December 25 and Why It Matters SAINT JOHN PRESS MMXIII, Dallas, Texas
Könyve itt letölthető angol nyelven itt!
