Hallottad már a FoMO* kifejezést? Arra az érzésre mondjuk, amit a közösségi médiában áramló információktól való megfosztottság kelt bennünk, azaz amikor attól félünk, hogy kimaradunk valamiből vagy lemaradunk valamiről.
Ezt a jelenséget kihasználva remekül tudják manipulálni felhasználóikat az alkalmazásfejlesztők.
Mindig is érdekelt a pszichológia. Azt gondolom, minden körülöttünk lévő dolog befolyással van az életünkre, így a pszichés és mentális jól-létünkre is. Önelfogadás és önértékelési problémák: te is szeretnél úgy kinézni mindig és mindenhol, mint a „baby face” filteres fotókon? A kimaradástól való félelem: ha pittyen a messenger, már nyúlsz is a telefonodért? Vagy ha például lekésted az élőzését a kedvenc influencerednek, nyilván csalódott vagy miatta, érthető. Álhírek és agyzsibbasztó butaságok, kommentháborúk és online bullying: növeli a feszültséget, rombolja a kommunikációt, az önértékelést, a bizalmat és még sorolhatnám.
A közösségi média hatásait sokszor vizsgálom magamon, olykor szembesülök azzal, hogy „áldozatává” válok én is a reklámoknak, a minél erősebb online jelenlétnek, pedig vannak következetes és szigorú szabályaim, amivel igyekszem kordában tartani a közösségi média időmet – már csak azért is, mert általában nem termékeny ez az idő, nem kifejezetten fejlődök általa, sőt sokszor inkább csak a frusztrációmat növeli. A legfontosabb szabályom, hogy utazás közben, tömegközlekedésen nem veszem elő a telefonomat. Mikor a villamoson körbenézek, azt látom, hogy sokan céltalanul görgetnek, csak azért, hogy kitöltsék valamivel ezt az időt. Szerintem ennek nagy csapdája, hogy az elménket és az érzelmeinket folyamatos ingerek érik – igen, még a céltalan görgetéssel is, mert az agyunk dolgozik, igyekszik felfogni és befogadni az információkat, amiket pár tizedmásodpercig lát a szemünk. Gondoljunk csak bele! Mi azt hisszük, hogy egy fárasztó nap után kiégett aggyal pont arra van szükségünk, hogy ne kelljen semmire koncentrálnunk, az agyunkat mégsem hagyjuk pihenni, és képek, reklámok, videók sokaságának részleteivel fárasztjuk és izgatjuk, aminek aztán hatása lesz a lelkiállapotunkra is.
Emiatt keltette fel az érdeklődésem a The Social Silemma című Netflix dokumentumfilm, ami nem csak a FoMO-ról és pszichológiai vonatkozásairól, hanem a közösségi médiában rejlő lehetőségekről és veszélyekről készült. Olyan emberek szólalnak meg benne, akik belsősként részt vettek valamilyen közösségi felület háttérmunkájában. Izgalmas és érdekes tapasztalatokat osztanak meg. A filmet színesítik a Netflixhez méltó színvonalú színészek által eljátszott „játékfilm” betétek, ezért nem kell attól félni, hogy unalmas és száraz tények, adatok felsorolásának hallgatásával töltünk másfél órát, ha megnézzük a filmet.
*FoMO: Fear of Missing Out
