„A TVShoeShine – Shoeshine.hu egy olyan közösségi online felület, amely egyedi és új szemlélettel szeretné bemutatni azt a kereszténységet, mely fiatalként hitelesen élhető nap mint nap. Az Ifigodollo.hu oldal 2006-ban született azért, hogy a Gödöllői Római Katolikus Egyházközség fiataljai számára információs felületet biztosítson az interneten. Az oldal folyamatosan fejlődött, újabb és újabb rovatok, tartalmak, médiaelemek, és szolgáltatások váltak elérhetővé. Így a kisközösségi weboldal egy nagyobb ifjúsági portállá nőtte ki magát” – olvashatjuk bemutatkozásukat a weboldalon. De kik is ők valójában? Bazsik Ádám vezető koordinátorral beszélgettem.
– Jó a weboldalatok. A „Rólunk” rovatban több érdekes szófordulatot olvasni… „Az értékek magukért kiáltanak”, „megannyi sok alkalommal”, „a TVShoeShine filmjei alapvetően saját eszközeivel készülnek”. Olvasószerkesztőt nem kerestek? ;)
– De, keresünk. S jól látod, vannak hibáink. De úgy érzem, ez az, ami igazán emberivé és egészségesen „nyerssé” teszi ezt a lapot. Mi nem vagyunk tökéletesek, és nem is leszünk soha.
– Komolyra fordítva a szót: ki a mesteretek, szakmai vezetőtök?
– Mesterünk? Jézus Krisztus. Szakmai: nincs. Tényleg nincs klasszikus értemben vett akadémiai, médiadoktori vagy újságírói szakmai vezetésünk. Ez egy garázsprojekt. Mai divatos szóval élve keresztény „startup”. Szerettünk volna olyan platformot létrehozni, amelyben érték van, értékek, amiket mi is ismerünk. Mi keresztények vagyunk, katolikusok. Untuk, hogy begyepesedett idiótáknak vagy életidegen fanatikusoknak tartják az emberek általában a keresztényeket. Gondoltuk, tanulságot teszünk róla, hogy vannak értelmes, normális és egészen emberi katolikusok is.
– Van olyan misszióvezetőtök, aki a helyes teológiára, az üzenetek biblikusságára ügyel?
– Igen. Kifejezetten dedikált TVSS-lelkész is van a csapatban, aki egy katolikus pap. Valamint mi egyenként is kötődünk lelki vezetőkhöz, gyóntatokhoz, közösségekhez, akik – szavaiddal élve – biblikus iránymutatást is adnak, személyesen.
– Összeszámoltam, jelenleg 22 új embert kerestek, kvázi egy teljes stábot. Ez a misszió sikerességét mutatja, tehát több lett a munka, ezért kell ember, vagy ilyen nagy a fluktuáció?
– Tény hogy nem győzzük a feladatokat. Mivel önkéntesek vagyunk, vannak, akik csak egy évre vagy kettőre tudnak csatlakozni hozzánk. Születik a gyerek, házasságok köttetnek, vagy csak lesz más szolgálat, ami fontosabb, és akkor továbblibben az illető.
– A csapatban mindenki képzett, a média területén dolgozó, gyakorlatot szerzett fiatal?
– Nem, határozottan nem. Vegyes a stábunk. Van például képzett vágó, aki ezen a területen dolgozik civilként is, de van olyan is, akit csak érdekelt a dolog, jött, és beletanult. A belépő nálunk nem a „penge” CV, hanem az elkötelezett, proaktív személyiség, a lelkesedés, a kitartás.
– Shoeshine. Mit jelent a név, miért ez lett a misszió neve?
– Semmit nem jelent. A név nem lényeges, inkább a hangzása, az a jó, hogy semmi köze a keresztény kultúrvilág szimbólumrendszeréhez, viszont hangzásában, stílusában sok köze van egy mai fiatalhoz. Miért fontos ez? Mert ha fiatalokat akarunk megszólítani Krisztus gondolatival, akkor az ő nyelvükön kell kommunikálnunk.
– Figyeltek-e az utánpótlás-képzésre, szerveztek-e tanfolyamot a frissen csatlakozóknak?
– Igen. Igyekszünk, de itt még van hova fejlődni. Sok kihívást jelent ezt az egészet meló vagy suli mellett csinálni. Partnerszervezeteinkkel (ilyen pl. a BonumTV) most dolgozunk egy olyan programon, ami konkrétan képzéseket is magába foglal majd.
– Ki a legfiatalabb és ki a legidősebb a csapatban, vagy ha úgy tetszik: mennyi az átlagéletkor?
– 18 éves lehet a legfiatalabb önkéntesünk, de van köztünk 30 fölötti kolléga is. Gimi végétől a fiatal felnőttig bárki jöhet hozzánk, nincs igazán megkötés. Ha valaki az év ötletét hozza vagy eszméletlen operatőr, felőlem lehet már nagypapa is.
– Hány felekezetből jönnek a stábtagok?
– A felekezeti felhozatal teljesen vegyes. A mag katolikus. Nem azért, mert így akarjuk, hanem mert így született. Nyitottak vagyunk minden keresztény testvérünk felé.
– Mi volt a legfájóbb kritika, illetve a legszebb méltatás, amelyet stábotok kapott?
– A legfájóbb kritika: egyszer valaki azt mondta, hogy mi itt a TVSS-nél „nem Krisztus útját választottuk”. Én ezt Krisztusra bízom.
– Hogyan képzelitek el a misszió jövőjét, mit terveztek mondjuk egy fél évtizeden belül?
– Nem szeretjük elképzelni. Ha elképzeljük, akkor korlátot szabunk az Isten végtelen kreativitásának. Persze vannak tervek, vágyak, de szeretnénk eszközök lenni ebben a motorban. Kb. egy évet tervezünk előre operatív szempontból. Természetesen jó lenne egy nem csak önkéntesekből álló rendszert a TVSS mögé tenni, vagyis, ha főállású kollégákkal lennénk képesek ezt az egészet vinni! Ma ez álom, holnap majd kiderül, mivé alakul.
– Mi inspirál benneteket? Hazai vagy külföldi médium, világi vagy egyházi lapok/blogok/filmek?
– Bruce Willis. :) Láttátok az Armageddon című 1998-as Michael Bay-filmet?
– Mi a kapcsolat Bruce Willis és Jézus Krisztus között?
– Elmagyarázom, mire gondolok. Ha láttad a filmet, tudod, hogy Bruce Willis hősi halált hal a bolygónk és a rajta élő összes ember életben maradásáért „cserébe”. Bocs, ha lelőttem a poént. Én felettébb érdekes és zseniális dolgokat találtam ebben a Hollywoodi sikermoziban. A válasz pedig magában Bruce Willis személyében, illetve az általa alakított karakter személyében keresendő. (Nem baj, ha még nem érted, mindjárt...) Vizsgáljuk meg közelebbről Harry S. Stampert (a Bruce által alakított karakter) jellemvonásait és karakterének alapvető meghatározó pontjait! Mindenféle összeesküvés-elméletet félretéve szerintem nem véletlen a párhuzam, Willis és Krisztus karaktere között még akkor sem, ha elsőre merésznek tűnik. Igaz, Bay filmjei teátrálisak, igazi amerikai alkotások. Emellett azért mégis képes egy olyan karaktert kreálni, aki a ma emberének (fiataljának főképp) közelebbi eszményképet tud teremteni, mint Krisztus „mai karaktere”. Pedig az igazi szent („hős”) Krisztus volt. Remélem, érthető vagyok eddig. A lényeg: lehet, hogy ha Isten odaadó szeretetéről akarok beszélni valakinek, aki sosem találkozott még ezzel a fogalommal, akkor előbb venném elő Willis szóban forgó karakterét, mint Krisztusét. Ne érts félre, nem tartom rossznak, hibásnak Krisztus „karakterét”. Csak számomra felettébb izgalmas a párhuzam és a társadalmi aspektus vagy nevezzük befogadható személyazonosságnak, amit Willis karaktere ad ebben a filmben. S mi ez a mintakép? „Hisz nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint ki életét adja embertársaiért.” Ebben a mondatban rejlő krisztusi üzenetnek a megtestesülése. S persze hogy a kérdés az, hogyan legyünk krisztusibb emberek? De még inkább kérdés: honnan vesszük a mintákat ehhez...? Az alapkérdés: mi inspirál bennünket? Felfedezni Istent a teremtett mindenségben. Egyre közelebb jutni ahhoz, hogy mit jelent az Isten léte ebben a világban. Egyre közelebb kerülni Isten végtelen kreativitásához és szabadságához.
Kalla Tímea - Jelige Magazin
