Május 17.én reggel 8órakor indult a Rózsafüzér-zarándoklat a máriabesnyői templomtól. Én érdeklődésből, több fiatal invitálására indultam el ezen a zarándoklaton. A Szentháromság templomnál csatlakoztam, ahova 11 óra körül érkezett meg a menet, már első pillantásra pozitívan csalódtam, ugyanis nagyon vegyes volt a társaság, sok idősebb korosztályú mellett, mondhatni mindegyik korosztály képviseltette magát! Egy rövid imádság és regisztrálás után indultunk el 250-en az Erzsébet parkon keresztül Mogyoród felé, az út "szépsége" mellett a hangulat is nagyon jó volt. A szadai kilátó környékén csatlakozott hozzánk egy kb. 20 tagú roma csoport, 160 centis 120kilós, kopasz, tetovált, óriás rózsafüzéres figurával az élen!!! :D Ők később a mise után elénekelték a roma himnuszt... A Mogyoródi kilátótól kettévált a csoport, de még így is elég sokan indultunk Fót felé. 19.00 órakor volt mise, amire megtelt az egész templom, voltak akik csak oda tudtak eljönni.
Egy nagyon jól megszervezett és jó hangulatú zarándoklaton vehettem részt, amire nagy valószínűséggel jövőre is elfogok menni és remélem jövőre azok is jönnek akik idén nem tudtak részt venni rajta!
Benke Dávid
Sík Sándor
Egyszer, egy sugaras, pirosló reggelen,
A virradati Napba két szemmel belenéztem.
És ama reggel óta, örökre megigézten,
Járok fényittasan és a Nap jár velem.
Egy csodavillanás, egy percnyi perc alatt
Azon a reggelen a Nap szívembe égett.
S azóta mást se látok, csak egy nagy fényességet,
Csak lángot és tüzet, csak égő sugarat.
Amerre fordulok, a rét rezgő füvén,
És felhős ormain a ködlő messzeségnek:
Ezer picike Nap, ezüst ezernyi fény
Szikrázó szemei győzelmes tűzzel égnek.
És kívül és belül, örökre, szüntelen,
Örvénylik és dalol a tüzes Végtelen.
–Köszönöm neked, édesanyám, hogy élek!
Ezekkel a szavakkal indult a május negyediki anyák napi műsor, s a vége sem különbözött sokban:
–Köszönöm, gyermekem, hogy vagy – mondták az édesanyák könnyes szemmel, mikor befejeződött a zenés-verses köszöntés.
Kati átkötő narrációi, Vica éneke, ZiZsó zongorajátéka, Orsi fuvolaszólója, Tomi vers- és ReZsó prózamondása, Domi dala, és csöpp óvodások éneklése mind egy-egy könnycsepp volt a szülők szemében (az édesapák elkísérték hitveseiket), s a műsor végén gyermekeikkel zúgták a néma fohászt: „Köszönöm, Uram! Köszönöm, hogy van! Köszönöm, hogy Vagy!”
Sok szeretettel köszöntöm az édesanyákat, és azt kívánom nekik, amit vasárnap este az egész templom: „Áldjon meg titeket az Úr, és őrizzen meg titeket!”
Egy szép májusi reggelen jó néhányan arra ébredtünk, hogy ma bolondballagás van. Van, aki már hetek óta kereste a jelmezhez valókat – hiszen ilyenkor mindenki beöltözik –, és van, aki csak tíz percet fordított a ruha-gondra.
Kedden már mindenki izgalomban volt az esti-éjszakai szerenád miatt, hogy nem tudjuk a dalokat, mindent el fogunk rontani, és jaj te jó ég… kellemes-kellemetlen várakozzásal telt a délutánunk, az éjszaka pedig már oldott és felszabadult hangulatot hagyott maga után. Hajnali négyre sikeresen visszaérkeztünk Gödöllőre, s ki mennyit, de azért egy-két órácska alvással, „kipihenve” néztünk elébe a „másnapnak”, amelyen „vidámballagtunk”…
A vidám az igaz – a ballagás már nem teljesen. Inkább vánszorogtunk, és élveztük, hogy mindenki kisebb nálunk (bizonyos értelemben még a tanárok is). Ismerős a helyzet? Akit csak ismer(t)ünk, nem úszta meg szárazon (vízpisztoly, tejszínhab (kevés), vizes flakon – ez volt a fegyvertárunk). Ha mégsem kapott vizet az illető, akkor ’csak’ a rúzsainkat koptattuk az arcán.
Minden osztálytermet, minden öcsit és hugit, minden barátot és barátnőt, ismerőst és ismeretlent boldogítottunk a jelenlétünkkel. A fáradtan csillogó szemek azért vidámságot, gondtalanságot tükröztek, és nem a félelmet az elkövetkezendőktől.
A jelmezek közt volt bőven ötletesség és nevetés. A tipikus munkásjelmez már megszokottá vált, egy-két koromfolttal ékesítve. Aztán jött egy szokatlan WC-s néni a Masaryk Kft.-től (egy fiú osztálytársam közvetítésében, árlistát is hozva. Csak líceumosok által ismert tréfa: WC-vödröt egy éjszakai fociért árult… ), egy pizsama bemutatóra készülő srác, egy matek zseni, két rózsaszín tünci-münci csajszika (Na, szépcsi vagyok? – ah, tökcsi vagy… ), egy cosplayes (azt hiszem Fate stay night-ból), egy cigány lányka, egy madárijesztő… és ami a legviccesebb volt: egy fiú, aki beöltözött lánynak, elment a menzásra beöltözve, és tényleg, hangsúlyozom tényleg(!) elhitték róla, hogy lány… Ebből is látszik, hogy milyen sokszínűek az emberek, mennyire befolyásolhatók.
Hanem azért egyszer minden jónak eljön a vége (mint ennek a cikknek), s mi is fáradtan, ki sem látva a pilláink alól buszoztunk, vonatoztunk, HÉV-eztünk hazafelé, hogy kialudjuk magunkat…
Egyetlen nagy család. Ha egyetlen mondattal kéne kifejeznem, hogy mit jelentett számomra az egyházközségi majális, akkor ezt felelném.
MA este, május 2 -án este, 18.00 től KLUBBOLÓS, hittanehelyettes, filmnézés és pizzakajálás egy kis Pipázással a Klubban!!
Légy ott!!
Az én miatyánkom
Dr. Papp Lajos verse
Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha, senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe,
Ó, lélek, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen
S fohászkodj:
Miatyánk, ki vagy a mennyekben!
A Líceumi Napok keretében az iskola színtársulata, arra a bátor tettre vállalkozott, hogy előadja Feydau: Bolha a fülbe c. darabját.
Azt hiszem, aki ott volt, annak mondanom se kell, mekkora sikert aratott a „show”.
A történetről annyit, hogy körülbelül három napos gondolkozás után sem sikerült teljes mértékben megfejtenem a színdarabban meglevő családi, vagy emberi kapcsolatokat.
Alap sztori: egy hölgy a barátnőjével együtt levelet ír a férjének, akiről azt hiszi, hogy megcsalja őt. Titkos találkára hívja egy másik nő nevében. Persze a férj (aki tökéletesen ártatlan) azt hiszi, hogy elcímezték a levelet, és egy másik barátját küldi a találkozóra.
Innentől nem merem folytatni a dolgot, mert én sem lennék benne biztos, hogy jól írom le az ezután következő eseményeket.
Summázva a helyzetet az estét sikerült kavalkádossá, poénossá, székből kiesős röhögésessé, tapsviharossá, sikeressé tenni.
Erre a táborra, ahogy a Váci Egyházmegye más régióiban is, természetesen a régióból minden fiatal jelentkezhet. A táborra, a gödöllőiek számára, a megszokottakkal ellentétben, jelentkezni kell!
Ki kell tölteni egy jelentkezési lapot, melyet a kitöltés után május 25 -ig el kell jutatni a lapon feltüntetett címre, vagy plébános atyádnak vagy Zsolt atyának, aki továbbítja azt a megfelelő helyre. A jelentkezési lap letölthető itt.(A jelentkezési lapokat hittanon ki fogjuk osztani, jó lenne ha egy vagy két héttel később visszahoznátok. A legegyszerűbb, ha Zsolt atya, vagy valamelyik csoportvezető kezébe nyomjátok.) Minden szükséges infó a jelentkezési lapon megtalálható! A táborban az egész Galgamenti régió képviselteti magát az előrejelzések szerint. És hála Istennek a kistestvér kongresszus is jó hírekkel és eredményekkel kecsegtet.
A táborra a jelentkezési lap hamarosan letölthető a http://www.tapio.hu honlapról. Itt a Kincseink között a tábor előadásai is olvashatók. A tábor költsége maximum 6000 Ft, de senki ne maradjon otthon anyagiak miatt, szívesen segítünk, de jelentkezési lapra írja fel kérését. Figyelem! A Galgamentén május 25-ig szeretnénk megkapni a kitöltött jelentkezési lapokat.
Módosult az időpont! Május 25-én, vasárnap délután fél 2-kor, Gödöllőn az új, Szentháromság templom közösségi házában lesz a tábor-előkészítő megbeszélés, ahova várjuk azokat, akik szervezőként, csoportvezetőként, segítőként bekapcsolódnának a fiatalok közül, de hitoktatók és atyák közül is.
Április 12.-ei hétvégén akik tehettük, lementünk Sülysápra a hétrégiós találkozóra. Ez a találkozó a nyári tábor előkészítését szolgálta. Végül is, egyfajta lelkigyakorlat volt. A tábor témáját átelmélkedtünk, találkoztunk rengeteg hozzánk hasonló hittel élő fiatallal. Számomra nagyon nagy élmény volt.
Bátorítok mindenkit, ha teheti jöjjön el a nyári táborba, mert nagyon jó lesz. És arról, hogy nagyon jó lesz, nem mi, hanem gondviselő Atyánk gondoskodik, aki téged is hív, hogy négy napot tölts el testvéri közösségben gyermekeivel július 10-13-ig Tápiószentmártonban. Várunk szeretettel!
A régió ifjúsága ezen a csudálatos szombati napon felkerekedett, hogy a szemerkélő esőben elmenjen Csömörre, hogy találkozzon egymással és tanuljon az Úrtól, hogyan fogadja el magát testestől, lelkestől és nem utolsó sorban élvezze a Csömöriek vendégszeretetét.
A délelőtt folyamán volt ismerkedős csoportbeszélgetés, énekpróba. A szentségimádás egyszerűen felemelő volt. Kiadós ebéd után meghallgathattuk az előadást és a kiscsoportokban beszélgethettünk Jézus szeméről, kezeiről vagy szájáról. A beszélgetések után minden kiscsoport összefoglalta a többiek előtt egy bátor csoporttag személyében, miről is volt szó a csoportbeszélgetésen, így, habár nem tudtuk mindannyian minden egyes témát átrágni, ezáltal is gazdagodtunk. Ezután játék következett, a jól ismert pohár kapkodós. A játékot a műanyagpoharakon kívül mindenki nagyon élvezte.
A találkozót mise zárta, ami után még, aki tehette ottmaradt egy kis beszélgetésre, süti evésre.
Köszönöm Uram ezt a találkozót! Jó volt találkozni veled, megismerni új arcokat a régióból, oda mertem lépni nagyon új emberekhez. Kérlek, kísérj minket az úton, hogy még sokszor találkozhassunk így régi és új testvérekkel! Dicsőség neked és hála!
Érkezett néhány kép a találkozóról, megtekinthetőek a galériában.
Kedves visszatérő, vagy épp újdonsült látogató, örűlök hogy ellátogattál a gödöllői fiatalaok ifioldalára.
Az oldal a harmónikusabb működés érdekében ismét, pici átalakításon ment át, és ahogy észrevehettétek nem volt elérhető az elmúlt hétvégén. Sőtt, ha jobban szemügyre vettétek el is költözött a régi tárhelyéről. S ha minde jól megy, pár héten belül saját csini kis domainje is lesz a www.ifigodollo.hu alatt.
Addig is mégeszer bocsi a leállásért...
Kellemes böngészéstkíván: Bazsik Ádám és a W.E.T.
Copyright © 2022 TVShoeShine - shoeshine.hu. Minden jog fenntartva.
Az oldalt készítette: Webinformatics