Füle Lajos
Futás
Fut a gyerek a labda után
Leszegett fejjel, tűzpirosan,
Se lát, se hall, csak egyre rohan.
Guruló labda lett a világ,
Szüntelen űzi, hajtja a vágy,
Száz utcán, téren,
Ezer veszélyen,
Millió anyai kétségen át,
Gyönyörűszépen
S balga-bután
Fut a gyermek a labda után…
2008. április 4-én, pénteken 19:00 órakor a máriabesnyői kegytemplomban találkoztak a gödöllői plébániák ifjúsági hittanosai. A félévente megrendezésre kerülő találkozó házigazdái a „besnyői” fiatalok voltak, és nagyon kitettek magukért.
Az esti program a 7 órakor kezdődő szentmisével kezdődött, melyet Gáspár István atya mutatott be, Kozsuch Zsolt káplán pedig koncelebrált. A szentmisén részt vett Szecsődi Péter atya is, aki elfoglaltsága miatt kicsit késve érkezett és a hívek között foglalt helyet. István atya prédikációja nagyon szívhez szóló volt, megtalálható volt benne a fiataloknak becsomagolt krisztusi üzenet. A beszéd központi gondolata a keresztény fiatal – és minden megkeresztelt ember - cselekedetének motiváló tényezői a „SzÖSz” = Szeretettel – Örömmel – Szabadon – volt. Amit nem így tudunk elvégezni, azt jobb, ha nem is tesszük meg. Az evangéliumi történet a csodálatos kenyérszaporítás eseménye volt – ehhez kellett a fiatal fiúcska 5 kenyere és két hala. Mindenét odaadta Jézusnak, nem csak egy szelet kenyeret, meg egy fél halat, hanem mindent. Jézus Krisztus ezt az ajándékozást „kipótolta” a saját csodájával. Az ember erőfeszítéseit Isten csodájával megtermékenyíti. A jelszó az elkövetkezendő időben: „SzÖSz” - így végezzük minden munkánkat!
A szentmise után a besnyői rendház ebédlőjében kiscsoportos beosztásban vegyesen beszélgettünk aktuális plébániai életünkről, többek között a Szentírásról a közösség életén belül, kedvenc bibliai helyünkről, majd pedig az együttlét közös agapéval zárult, finom zsíros deszka és lila hagyma képezte étkezésünk alapját. A vidám és nyitott együttlét este 22:00 óra körül fejeződött be, és vidáman, a közös együttlét örömével tértünk nyugovóra. Fél év múlva újra találkozunk, én már nagyon várom!!!
Zsolt atya
Szerelmes levél Atyádtól
Gyermekem…
Lehet hogy te nem ismersz engem, de én mindent tudok rólad… (zsoltárok 139,1)
Azt is tudom, hogy pontosan mikor ülsz le, és mikor állsz fel…(Zsoltárok 139, 2)
Minden utadat jól ismerem…(Zsoltárok 139, 3)
Még a hajszálaidat is mind számon tartom…(Máté 10, 29-31)
Hála az Istennek sikerült hosszú napom végén eljutni Kerényi Lajos atya előadására, melyet a Szentháromság Templomban mondhatom ’teltház’ előtt tartott kis városunkban.
Nem is szeretnék jobban belemenni, az előadásba, ahogy azt ilyenkor szokás… milyen volt, milyen nem volt. Vagy, abba, hogy milyen nagy élmény volt, mert letölthető az oldalról és úgy is meghallgatod. Ha meg már ismered az atyát, akkor nem kell egy szót se szólnom. Inkább egy valamire szeretném felhívni a figyelmed, ami legalább is engem, a legjobban megfogott. Oly valamire szeretném a figyelmed fordítani egy pillanatra, melyre mindenképpen rá kell szánnod egy kis időt, és tilos elmenned mellette, legyél fiatal, régebb óta fiatal, fiú, vagy lány!
Kerényi atya a világ betegségéről beszélt, méghozzá egy un. Luganói tanulmány kapcsán.
"A luganói tanulmány" globalizációs krimibe illő írás. Szerzője Susan George, amerikai filozófus és politológus, aki 1994 óta francia állampolgár, jelenleg is Párizsban él, és a társadalmi igazságosságért tevékenykedő "Transznacionális Intézet" társigazgatójaként, valamint a "Globalizációs Obszervatórium" alelnökeként harcol a globalizáció ellen.
Ezt az írást Dr. Csath Magdolna, egyetemi tanár elemezte és vette a fáradságot, hogy szemünk elé tárja a lényegét. Én csak azt szeretném kérni tőled, olvasd el, mert nem hagyhatod ki. Olyan problémákat feszeget az írás, melyek teljes valóságukban a nyakunkon vannak…
Szabadon gyilkolni cikksorozat a Lelkiismeret'88 cikkeiből.
Nem is gondolná az ember, hogy a csend, a hallgatás jobban, tökéletesebben beszél, mint a legjobb szónok.
A hallgatás első változata, amikor az ember elcsendesül, elmélkedik. Ez a csend tanít meg figyelni, várakozni, csodálkozni, imádkozni, énekelni, szemlélődni, okosan beszélni. A csend a megváltott élet csodálatos ajándéka. Ilyenkor megszólal a benső hang, amely egészen a szívig hatol. Erre kell figyelni. Minél nagyobb a csend, annál több a belső hang, amely mindennél beszédesebb.
A másik nagy dolog, ha valaki képes az embereket figyelmesen meghallgatni. Nem szeretik azt, aki mindig beszél és a másik szóhoz sem jut. Az a legjobb beszélgetőtárs, aki a másik szavára teljes szívvel odafigyel. Az ilyen ember nagyon sok barátot szerez, és sosem lesz magányos. Aki viszont nem tud lakatot tenni a szájára, a másikat szóhoz sem engedi, egyedül marad, messziről elkerüli mindenki. Természetesen ehhez az kell, hogy az ember szeresse a másikat, valóban együtt érezzen vele, és tudjon parancsolni magának. Mindez nehéz, meg kell tanulni, de megéri.
A harmadik nagy dolog: másokról hallgatni! Aki elmondja mások bűneit, hibáit, bármennyire igazak is, pletykás, bűnös ember. Ezért igaz a közmondás: „BESZÉLNI EZÜST, HALLGATNI ARANY”. Igaz az is: MÁSOKRÓL JÓT VAGY SEMMIT. Jegyezzük meg, az ételt megenni kell, nem szeretni! Egymást szeretni kell, nem megenni. Az nem emberfaló, aki képes hallgatni!
A GYÖNGÉK IMÁJA
Jó Uram, aki egyként letekintesz
bogárra, hegyre, völgyre,
virágra, füre, szétmáló göröngyre, –
Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
csak nagyon-nagyon gyönge.
Mert pókháló és köd a sziv,
selyemszőttes az álom,
pehelykönnyü és szinte-szinte semmi
s én erőtlen kezem
még azt sem tudja Hozzádig emelni.
De azért vágyaim ne dobáld a sárba,
ami az Óceánnak
legdrágább, legkönnyesebb gyöngye!
Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz,
csak gyönge, nagyon gyönge.
1924
Idén is megrendezték a gödöllői fiatalok locsolóbálunkat. Igaz nem voltunk olyan sokan, de a hangulat jó volt. Most is a Közösségi Ház adott otthont a bulinak.
Már kora délelőtt elkezdődött a díszítés, én később értem oda, mint a többiek és be kell valljam megijedtem mennyire nincsen semmi földíszítve, de fél óra sem telt bele és pompázott a lufikkal teli terem.
Bemelegítésként Máthé Ágiék találtak ki nekünk remek játékokat, nekem a locsolóversek tetszettek a legjobban, de a pókjárásban adogatós tojásvivős is jó volt.
Volt sok süti, nagy örömömre!! Karaoke is, ami érdekes volt, lehetne máskor is!
A zenét ismét Dj. Pöcz szolgáltatta, ami megint jó volt.
A füstjelzők miatt a vizipipa sajna kiszorult a szabadba, de hát így is sikere volt a hideg és a zuhogó eső ellenére.
Szerencsére idén már nem hívták ki ránk a rendőrséget!
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!
klkbbjbjvbvvvb
ibhiugbiugvuigiug
obuzhgvuzhfvuzhfgvi
SZERETET NÉLKÜL
A kötelesség szeretet nélkül kedvetlenséget támaszt.
A felelősség szeretet nélkül kíméletlenséggé fajul.
Az igazságosság szeretet nélkül nem más, mint keménység.
nevelés szeretet nélkül ellenkezést vált ki.
A bölcsesség szeretet nélkül ravaszságot szül.
A kedvesség szeretet nélkül képmutatás.
A rend, szeretet nélkül aprólékosság.
A tapasztalat szeretet nélkül önteltség.
A hatalom szeretet nélkül kevélységet szül.
A birtoklás szeretet nélkül fukarsággá válik.
A hit szeretet nélkül az elkerülhetetlen végzet hiedelmének szintjére süllyed.
AZ ÉLET SZERETET NÉLKÜL TELJESEN ÉRTELMETLEN.
( J. MACHALKE)
Egy hölgy egyszer betévedt egy boltba a férjével, ahol szebbnél szebb dolgokat lehetett venni. Meglátott egy nagyon szép teáscsészét. Amikor felvette a kezébe, nem győzte dicsérni a férjének.
Ekkor hirtelen a teáscsésze megszólalt: „Te ezt nem értheted! Én nem voltam mindig egy teáscsésze és ennyire szép. Kezdetben csak agyag voltam, amire sokan idegenkedve néznek, de a készítő mester egyszer csak megfogott és elkezdett formálni. Én kiáltoztam, hogy hagyjon békén! De Ő tovább formált. Azután betett egy forró kemencébe. Üvöltöttem, hogy azonnal vegyen ki, mert szörnyű volt odabent, de Ő csak annyit mondott, hogy még nem! Egy idő után pedig kivett és elkezdett kifesteni, de én megint csak tiltakoztam, hogy hagyjon békén. De ismét visszatett a kemencébe ahol még forróbb volt a levegő, mint előtte. Megint csak kiáltoztam, hogy vegyen ki. Úgy éreztem, ezt már nem élhetem túl! Amikor pedig már feladtam volna, hirtelen nyílt az ajtó és a Mester kivett a kemencéből.
Feltett egy polcra és egy óra múlva visszajött egy tükörrel. Elém tartotta és azt mondta: „Nézz bele!” Alig hittem a szememnek: De ez gyönyörű, én nem lehetek ilyen szép! Erre a Mester azt mondta: „Azt szeretném, hogy emlékezz erre. Tudom, hogy fájt, amikor formáltalak, és amikor a kemencébe tettelek és azt hitted egyedül vagy. De én akkor is szemmel tartottalak. A festés után, ha nem teszlek téged vissza, akkor nem maradnál ilyen szép. Így végül olyan lettél, mint amilyennek terveztelek! Ennél szebb nem is lehetnél! Bár nem hitted volna, hogy ilyen gyönyörű is lehetsz, én átformáltalak, és ilyenné tettelek, hogy gyönyörködjek benned!” Erre, ahogy láttam magam a tükörben így feleltem: „Köszönöm Mester, Köszönöm!”
A mi életünk is ilyen. Isten az, aki formál minket, és ha hagyjuk, akkor olyanokká lehetünk, mint amiről még álmodni sem mertünk volna!
Copyright © 2022 TVShoeShine - shoeshine.hu. Minden jog fenntartva.
Az oldalt készítette: Webinformatics